Kategóriák
TOP termékek
Termékajánló
Hírlevél
Látogató számláló
2
2
1
9
8
8
1
BLOG
2021.10.20 10:11

Mozgás és immunitás - Megelőzhetjük a megfázást?

Sokat hallunk róla, hogy „ő sportoló, az ő immunrendszere tökéletes”. Valamilyen szinten így is van, de valóban jót tesz a rengeteg sport? Milyen összefüggésben van az immunrendszer és a mozgás? Vajon napi 1 óra sétával csökkentheted például a megfázás esélyét? Ennek jártunk utána.

 

A testmozgás az immunitás szempontjából nagyon vegyes. A rendszeres, mérsékelt intenzitású mozgásformákról kimutatták, hogy képes aktiválni a védelmi rendszerünket egyes betegségek ellen, különösen a felső légutakat érintő, például megfázásos megbetegedésektől, ugyanakkor a túl sok testmozgás ellenkező hatást válthat ki, és csökkenti az immunitást, ilyenek az élsportok. Ennek több oka is van.

Egy átlagos felnőtt ember nagyjából kettő vagy háromszor esik át felső légúti fertőzésen. Ezeket legtöbb esetben az úgy nevezett Rhinovírusok okozzák. Sajnos nem tudunk végleges immunitást szerezni, amennyiben elkaptuk, csak a tüneteit tudjuk enyhíteni és pár nap alatt, de legrosszabb esetben is egy hét alatt átvészelni. Ezek a vírusok általában a nyálkahártyákon telepszenek meg, ahol gyulladást okoznak. A mozgással azonban a kutatások szerint minimálisra csökkenthető az esélye, hogy ezeket a náthát okozó vírusokat elkapjuk, illetve hogy megbetegedést okozzanak, de ha netalántán meg is találna 1-1 ilyen, úgy a rendszeres mozgással (ami nagyjából napi 45-60 percnyi mozgást jelent) 25-50%-al csökkenthető a betegnapok száma.
Számos tanulmány számolt be arról, hogy a sportolóknál, illetve hobbisportolóknál ritkábban fordult elő felső légúti fertőzés.

Ugyanis az úgy nevezett makrofágok termelését fokozza a testmozgás. A makrofágok azok a sejtek, melyek megtámadják a felső légúti megbetegedéseket kiváltó kórokozókat. Amikor valaki testmozgást végez, akkor az immunitást elősegítő sejtek a fokozott vérkeringésnek köszönhetően gyorsabban keringenek a véráramban és ezáltal gyorsabban felismerik és semlegesítik a káros baktériumokat és vírusokat.

Valószínűsítik, hogy a testmozgás hatására létrejött testhőmérséklet emelkedés gátolja egyes baktériumok és vírusok elszaporodását, a hőmérséklet emelkedésre létrejövő izzadás pedig méregtelenít. Nem utolsó sorban, a rendszeres mozgás lassítja a stressz hormonok kibocsátását, ami szintén betegség megelőző hatású.

Ugyanakkor a túlzásba vitt edzés negatívan befolyásolja az immunrendszert. Egy tanulmány szerint a 90 percet meghaladó, nagy intenzitású edzések (pl. maratoni futás, hosszú távú versenyek, focimeccsek, edzések) akár még 72 órával az edzés után is hajlamosabbá tesznek a fertőzésekre. Az ilyen típusú edzések vagy versenyek során két hormont termel a szervezet, kortizolt és adrenalint, melyek megemelik a vérnyomást és a vérben lévő koleszterinszintet és átmenetileg gyengítik az immunrendszert. Amennyiben folyamatosan ilyen intenzitású edzésnek vagy megterhelésnek van kitéve egy sportoló, az immunrendszere a folyamatos megterhelés hatására elgyengül. A nehéz, hosszú távú testedzés növelheti a fehérvérsejtek és a stresszel kapcsolatos hormonok mennyiségét. Az élsportolók éppen ezért különösen érzékenyek és fokozottan fogékonyak a fertőzésekre.

 

A nagy állóképességet kívánó sportok estén az immunrendszer védelme érdekében az egyik legfontosabb feladat, hogy elegendő időt biztosíts a szervezetednek a regenerálódásra. A túledzettség tünetei esetén (megnövekedett nyugalmi pulzusszám, ingerlékenység, fáradtság) csökkenteni kell az edzés intenzitását és gyakoriságát, hogy egyensúlyt teremtsen a testedzés és az immunrendszer között. Mindannyiunk szervezete és biomja más és más. Nem biztos, hogy ugyan az az edzés való mindenkinek. Ráadásul nem árt az étkezésünket is a mozgáshoz és az életmódunkhoz igazítani, ezért célszerű felkeresni szakembereket, akik megfelelő módon be tudják állítani a szükséges értékeket.

 

Betegség alatt szabad-e edzeni?

Természetesen, de csak óvatosan. Az alacsony intenzitású testedzés még javasolt is, a „nyak feletti” tünetek (orrfolyás, tüsszögés) esetén. Ha az említett tünetek csökkenek a testedzés megkezdését követő percekben, a mozgás intenzitása fokozható. Amennyiben a tünetek nem túl intenzívek, nagyon jót tud tenni egy órás séta a szabadban. Rendkívüli módon tisztítja a légutakat és a friss oxigén jótékony hatással van a gyógyulásra.

A mozgás azonban nem javasolt akkor, ha „nyak alatti” tüneteket (köhögés, láz, izomfájdalom, hányás, hasmenés) tapasztal. Ilyenkor meg kell várni a gyógyulást, mielőtt újra mozogni kezdene.

Az intenzív edzés a tünetek elmúlása után nagyjából 2 hét múlva lehetséges. A betegség után szépen fokozatosan térjünk vissza a mozgáshoz. Mivel a szervezet napok alatt visszaáll a régi üzemmódra, ezért a kardio rendszert újra aktiválni kell. A normális edzésrutinhoz visszatérés tehát legyen szép és fokozatos, ellenkező esetben könnyen visszaeshetünk a betegségbe.