Kategóriák
TOP termékek
Termékajánló
Hírlevél
Látogató számláló
2
2
1
9
7
3
8
Kosárlabda
2021.11.08 08:59

5 gyakori kosárlabda sérülés, kezelésük és megelőzésük

Sajnos a sérülés sosem jön jókor. Kosárlabdázás közben pedig az összes végtagunkat használjuk, ezért nagy az esélye annak, hogy előbb vagy utóbb betkövetkezik egy sérülés. 5 olyan alap sérülést hoztunk nektek, melyek a leggyakrabban fordulnak elő, és megnézzük azt is, hogyan lehet őket kezelni vagy megelőzni.

 

 

 

 

A kosárlabda eredete: két barackkosár

 

 

 

 

A kosárlabdát 1891-ben találta fel Dr. James Naismith, a YMCA tanára, akit arra kértek fel, hogy készítsen valamilyen beltéri tevékenységet az év hideg hónapjaira. A játék első verziójához két fából készült barackkosarat és egy futball labdát használt. A gól/pontszerzés meglehetősen ritka volt, de amikor ez megtörtént, a játékosoknak fel kellett mászni egy létrán vagy egy hosszú rúddal ki kellett hozniuk a labdát a kosárból – hogy a játék folytatódhasson.

 

Ebből az egyszerű játékból a mai magas pontszámú, nagy sebességű és intenzív fizikai sportág, a kosárlabda fejlődött ki. Ahogy a játék professzionalizálódott, a nyolc számjegyű fizetések mellett a kosaras sportolók egyre nagyobbak, gyorsabbak és erősebbek lettek. És még a folyamatosan fejlődő edzési rendek és a legmodernebb létesítmények mellett is gyakoriak a sérülések: 1000 játékóránként 6-14 sérülés fordul elő.

 

A leggyakoribb kosárlabda sérülések

 

Az Amerikai Ortopédiai Sportorvosi Társaság (AOSSM) Sports Trauma and Overuse Prevention (STOP) programja szerint a leggyakoribb kosárlabda-sérülések (rekreációs és professzionális helyszíneket is figyelembe véve) a bokaficam,ujjsérülések, térdsérülések, mély zúzódások a combban, arcot ért sérülések és lábtörések. Az NBA sérüléseinek 17 éves áttekintésén alapuló tanulmány szerint:

 

    „Az NBA-ben a profi sportolók nagy arányban szenvednek játékkal kapcsolatos sérüléseket. A patellofemoralis gyulladás a legjelentősebb probléma a versenynapok számát tekintve, míg a bokaficam a leggyakoribb sérülés.”

 

Míg az alsó végtag sérülései - pl. bokaficam, patellofemoralis fájdalom szindróma és egyéb térdsérülések, valamint láb/láb stressztörések – ezek a leggyakoribbak az NBA-játékosok körében, a csípő, a fej/arc, valamint a csukló/kéz sérülései csatlakoznak a gyakori, meglehetősen kosárlabda sérülések listájához.

 

Akár a szabadtéri pályán játszol, akár olimpiai aranyéremért küzdesz, akár profi csapattal készülsz a bajnoki címért, akár csak a saját kocsifelhajtódon dobálgagsz, ugyanúgy ki vagy téve az időnkénti sérüléseknek.

 

A kosárlabdázásban részt vevő izomcsoportok 

Nem meglepő, hogy a kosárlabdázás során leggyakrabban használt izmok és ízületek azok, amelyek a leginkább érzékenyek a sérülésekre.

Tehát melyek ezek az izmok pontosan?

Alapvetően ezek azok az izmok, amelyek részt vesznek a gyors futásban, a magasra ugrásban, a megállásban és az irányváltásokban, valamint a labda átadásában, elkapásában és dobásában. Amikor oldalról oldalra csúszik, vagy guggol, hogy megvédje a játékost, vagy a csípőt guggolásba süllyeszti a lövési mozdulat elején, akkor elsősorban a négyfejű (comb) és a farizmok (csípő/fenék) érintettek. Bármilyen ugráshoz – ugrás indításához, kipattanó versenyhez, lövés blokkolásához vagy passz elfogásához történő ugráshoz – a vádli izomzatának bevonása is szükséges. A gyors első lépés robbanékonysága a vádlit, a combhajlítót és a négyfejű izületet együttesen használja. A kosárlabda dobálása és passzolása a karok és a vállak izmait is érintik: a tricepsz, a bicepsz, a deltoid és a rotátor köpeny amelyik leginkább részt vesznek a mozdulatokban.

A tricepsz különösen befolyásolja a távolról (mondjuk 3 pontos távolságból) való hatékony dobás képességét, és a mellizom és a hátizmok szintén központi szerepet töltenek be ezekben a mozgásokban. Létfontosságúak a törzs izmok is: A has-, ferde-, psoas-, medencefenék- és hátizmok ereje hatékony alapot ad a gyors irányváltáshos. Az erős törzs lehetővé teszi a stabil védekező állást, valamint az általános egyensúlyérzéket és a könnyű mozgást. Tekintettel arra, hogy a test szinte minden izomcsoportja részt vesz a kosárlabdázásban, az egyes izomcsoportokat megcélzó erősítő edzésprogram általánosságban segít a sérülések megelőzésében. Gyakori kosárlabda-sérülések: kezelés és megelőzés Most nézzünk meg néhány konkrét sérülést, amelyek gyakoriak a kosárlabdázóknál, ideértve a legjobb megelőzési tippeket, valamint az alapvető kezelési stratégiákat. Kezdjük a kosárlabda-sérülések közül a leggyakoribbal: a bokaficam.

 

1. A láb és a boka sérülései

A bokaficam akkor fordul elő, amikor a boka extrém módon csavarodik vagy kifordul, ami a boka egy vagy több szalagjának megnyúlását vagy szakadását eredményezi. Az ilyen sérülések általában fájdalmat, duzzanatot és merevséget (azaz korlátozott mozgástartományt) okoznak a bokában – és a súlyosságtól függően napokig, hetekig vagy hónapokig tarthat a teljes gyógyulás. Az NBA-játékosok közül a Golden State Warrior játékosa, Stephen Curry volt, akinek a gyakori bokaficamok – legalábbis részben műtéttel, valamint intenzív és folyamatos edzésekkel (amelyek nagyrészt a törzs megerősítésére összpontosítottak) – voltak a leghatásosabbak. Amikor Curry egészséges, szinte felmérhetetlen a hatása egy adott játékra. De volt idő, amikor a karrierje valóban veszélybe került a leggyakoribb kosárlabda-sérülések súlyossága és gyakorisága miatt. 

Bokaficam kezelése:

Az alap RICE protokoll: pihenés, jég, kompresszió és felpolcolás. Ha a tünetek néhány napon belül nem múlnak el, röntgenfelvételre és orvosi értékelésre lehet szükség. Amint az azonnali tünetek enyhültek, a fizikoterápiás gyakorlatok támogathatják a teljes gyógyulást. 

Bokaficamok megelőzése:

A törzs megerősítése mellett (Steph Curry #1 stratégiája) létfontosságú a megfelelő felszerelés. Viselj beltéri kosárlabdacipőt, amely megakadályozza a csúszást, és megfelelő tartást biztosít a bokának. A bokamerevítők és/vagy szalagok további támogatásként használhatók, különösen akkor, ha hajlamos a bokaficamokra. 

Egyéb láb-/bokasérülések:

A stresszes törések egy másik gyakori kosárlabda sérülés, különösen a lábfejben és a lábszárban (tibia). Ezeket kezdetben immobilizálással és a súlyzós tevékenységek ideiglenes abbahagyásával kezelik; a játékba való visszatérés csak a törés teljes gyógyulása után történik.

 

 

2. A csípő és a comb sérülései. 

A comb mély zúzódása egy másik gyakori kosárlabda-sérülés, amelyet jellemzően az okoz, hogy az ellenfél könyöke vagy térde véletlenül megüti a játékos combizmait. Az NBA-játékosok közül azonban a Kawhi Leonard által elszenvedett négyfejű ínhártyagyulladás volt az a combsérülés, amely a legnagyobb hatással volt a bajnokságra. A 2017–2018-as szezonban a sérülés kezelésével (vagy rossz bánásmódjával) kapcsolatos konfliktusok következtében Leonard végül a San Antonio Spurstől a Toronto Raptorshoz került. 

A combi zúzódások kezelése:

A bokaficamokhoz hasonlóan a kezdeti kezelés magában foglalja a pihenést, a jeget, a kompressziót és az elevációt (RICE). Miután az akut tünetek enyhültek, a könnyű edzés fizikai terápiával áthidalhatja a játékos útját a teljes aktivitás felé. 

A comb zúzódásának megelőzése:

Az ehhez hasonló sérüléseket gyakran nem lehet megelőzni. Azonban egy átfogó jóga- vagy nyújtóprogram – a súlyzós edzéssel együtt – preventíven hathat. Ezen kívül kompressziós szárak és/vagy combpárnákkal ellátott eszközök is viselhetők a további védelem érdekében.

 

3. A térd sérülései

Mint fentebb említettük, a patellofemoralis fájdalom szindróma – a térdkalács mögött érzett fájdalom, ahol a térdkalács (patella) találkozik a combcsonttal (combcsonttal) – az egyik leggyakoribb térdsérülés a kosárlabdázók körében. A fájdalom általában a túlzott ízületi nyomás eredménye a rossz térdkalács helyzet miatt, ami hatással van a térdkalács mögötti ízületi felületre. 

A patellofemoralis fájdalom szindróma kezelése:

A kezdeti kezelés ismét a pihenés (a fájdalmat okozó tevékenységek elkerülése), a jég, a kompresszió és a felpolcolás. A fájdalom és a gyulladás csökkentése után a problémát okozó biomechanikai egyensúlyhiányok kijavítása a következő lépés a teljes gyógyulás felé. 

A patellofemoralis fájdalom szindróma megelőzése:

Az izomegyensúly normalizálása és a megfelelő biomechanika kialakítása fizikoterápia, jóga vagy pilates segítségével. A terápiás kompressziós szár vagy térdmerevítő viselése szintén előnyös lehet. 

Egyéb térdsérülések:

Sajnos a súlyosabb térdsérülések - bár nem olyan gyakoriak, mint a patellofemoralis fájdalom szindróma - nem teljesen ritkák a kosárlabdázók körében, ezért érdemes megemlíteni. A Boston Celtics játékosa, Kyrie Irving térdkalácstörést szenvedett, és a sérülés miatti szövődmények miatt nem tudott csatlakozni csapatához az NBA 2018-as rájátszásában. A New York Knicks all-star támadója, Kristaps Porzingis pedig 2018 februárjában ACL (elülső keresztszalag) szakadást szenvedett – ez egy olyan sérülés, amelynek teljes gyógyulása akár egy évig is eltarthat. Mindketten a csapatuk vezetői, így hiányuk mélyen érezhető volt. A legjobb stratégia a súlyos térdsérülések megelőzésére az, ha fenntartod a kiegyensúlyozott erőt a láb izmaiban, amelyek támogatják a térdeket. Gyakorlatok és játékok előtt segíthet a megfelelő bemelegítés és nyújtás, egyéb napokon pedig a jóga vagy a pilates. A Hero Pose (virasana) jógapóz különösen kiváló a térd általános egészségére. A térdmerevítő további támogatást és védelmet nyújthat. 

4. A csukló és a kéz kosárlabda sérülései. 

Nem meglepő – tekintve a kosárlabdát leginkább kézzel játsszák, passzok, dobások, nem is beszélve a lopási kísérletekről stb. –, hogy az ujjak beszorulása az egyik leggyakoribb sérülés. Ahelyett, hogy szorosan a tenyerében landolna, a labda eltalálja az ujj hegyét, beszorítva az ujjat az egyik ízületébe, fájdalmat és duzzanatot okozva. Szerencsére a megoldás általában meglehetősen egyszerű, és a helyreállítási idő rövid lehet. 

Ujjak kezelése:

Vigyen fel jeget, majd ragassza fel a sérült ujját a szomszédos ujjra. Ez segít megvédeni az ujjat gyógyulás közben, és azt is lehetővé teheti, hogy visszatérjen a játékhoz, ha a sérülés nem súlyos. Ha a fájdalom és a duzzanat néhány nap elteltével sem szűnik meg, röntgenfelvételre és orvosi segítségre lehet szükség. 

Az ujjsérülések megelőzése:

Az ujjsérülések megelőzése éppúgy az éberségről szól, mint bármi másról. Kövesd a labdát vizuálisan egészen a kezedbe, mielőtt megtennéd azt, amit a következő lépésben fogsz csinálni, azaz elkapni, lőni vagy passzolni. Ha nincs nálad a labda figyelj az összes játékosra, valamint a labdára. Ez csökkenti annak valószínűségét, hogy meglepjen a kezedbe érkező labda. 

További sérülések a csuklón és a kézen:

A Phoenix Suns Devon Bookerjét – aki egykor 70 pontot szerzett egy meccsen – megműtötték a jobb kezében lévő ötödik kézközépízületet. Vannak olyan kézsérülések is, amelyeket a kosárlabdázók olyan módon szereznek, ami csak érintőlegesen kapcsolódik a tényleges kosárlabdatevékenységhez: Lebron James például egy táblát ütve megsérült a 2018-as rájátszásban elvesztett meccs utáni csalódottságában. A Boston Celtics játékosa, Marcus Smart pedig (nem túl okosan) beleütött egy üvegkeretbe, komolyan megvágta a kezét, és kis híján elszakadt néhány ina. 

5. A fej és az arc kosárlabda sérülései

A vágások a leggyakoribb kosárlabda-sérülések a fejen és az arcon. Azon a meccsen, ahol megdöntötte a 3 pontos dobásainak NBA-rekordját, Klay Thompson véletlenül összeütközött csapattársával, Damian Jonessal, aminek következtében varratokat igénylő vágást okozott a homlokán. Szerencsére a legtöbb ilyen vágás nem komoly. 

Vágások kezelése:

Tisztítsa meg és fertőtlenítse a vágást, majd ideiglenesen varrjon fel „pillangós” steril szalagot. Ha a vágás mélyebb, öltésekre lehet szükség. Vigyen fel jeget, ha fájdalmat vagy duzzanatot tapasztal. Mint minden fejsérülésnél, ügyeljen az agyrázkódás tüneteire. Ha egy NBA-játékos ezeket tapasztalja, akkor bekerül a liga agyrázkódási jegyzőkönyvébe. Megelőzés: Az ütközésekből adódó fej- vagy arcvágásokat nem igazán lehet megelőzni, bár a propriocepció javítását célzó edzés növelheti az ilyen ütközések elkerülésének esélyét. Általános ajánlások a kosárlabda sérülések megelőzésére Íme néhány általános ajánlás a kosárlabda sérülések megelőzésére.

Az alábbi irányelvek betartása lehetővé teszi, hogy teljesebben élvezze a játékot, és növelje az esélyét, hogy sérülésmentes maradjon: 

  • Mindig melegíts be alaposan, mielőtt játszol vagy edzéssel kezdesz. -Alakítsd ki az alapvető erőt jóga, pilates és/vagy fizikoterápia segítségével. 
  • Az erőt, állóképességet, gyorsaságot és mozgékonyságot célzó gyakorlatok mellett magában foglalja a proprioceptív (a szomszédos testrészek relatív helyzetének érzékelése) és a neuromuszkuláris (az agy idegi tüzelése és a testmozgások közötti kapcsolat) edzést.
  • Ne spórolj az állóképességi edzéseken. Egy középiskolás kosárlabdázók körében végzett tanulmány szerint a játékkal kapcsolatos sérülések közel 60%-a a játék második felében következett be – ami rámutat a fáradtságra, mint a sérülésekre hajlamosító tényezőre.
  • Mindig használj jó technikát dobás, cselezés, passz vagy védekezés során. Tudd hol vannak a határaid és inkább edzésen gyakorolj új technikát ne meccsen élesben. 
  • Legyen intelligens felszerelésed: Fektess be jól illeszkedő, magas szárú kosárlabdacipőkbe és/vagy bokatámaszokba.
  • A sérülések megelőzésére vagy gyógyítására használj kompressziós szárat – pl. a Mueller Sports Medicine-től a keringés fokozására és a boka, térd, csukló, könyök, csípő, comb vagy váll gyulladásának csökkentésére.
  • A játék előtt és közben alaposan tisztítsd meg a pályákat, és ellenőrizd, hogy nincsenek-e csúszós foltok vagy törmelékek, ha szabadtéri pályáról van szó, esetleg apró kavics darabok.
  • Azonnal gondoskodj minden sérülésről, hogy intelligensen elindítsd a gyógyulási folyamatot. Ha megsérül az ujjad, bokád, térded, karod, ne erőltesd tovább a játékot. Kezeld a sérülést, lesz még alkalmad játszani.