A gerincferdülés egy háromdimenziós rendellenesség, amely a gerinc oldalra fordulásával és csavarodásával jön létre. A legtöbb esetben a gerincferdülésnek nem beazonosítható az oka, ebben az esetben idiopátiás (ismeretlen eredetű) gerincferdülésnek nevezzük.
Annak ellenére, hogy az okok nem ismertek, az ismeretlen eredetű scoliosis (azaz gerincferdülés) lehet öröklődő és családon belül gyakran többször megjelenhet. Egyelőre nem találtak arra utaló nyomot, hogy genetikailag öröklődne a jelenség, habár ezt ellentétes bizonyíték hiányában nem zárhatjuk ki. Néhányan tévesen azt hiszik, hogy nehéz zsákok cipelése (például iskolatáska) vagy oldalt fekve való alvás gerincferdülést okozhat, ez azonban nem igaz. Kutatások alapján a lakosság körülbelül 3%-a szenved a scoliosis tüneteitől.
A ferde gerinc általában egy kicsit hasonlít egy fordított C alakra, amely a gerinc jobb oldalra való ferdülését jelenti. Ezt dextroscoliosisnak is nevezik. A bal oldalra ferdülő gerinc olyan, mint egy normális C alakja, ezt levoscoliosisnak is nevezik.
Attól függően, hogy a görbület a gerinc melyik részén található négyféle típust különböztetünk meg:
- Jobb mellkasi görbület. Ilyen esetben, ha egy egyenes vonalat húznánk a hát közepén, akkor a gerinc jobb oldalra tér ki a felső háti, mellkasi részen.
- Jobb thorakolumbális görbület. Az ilyen görbület a felső háti résztől (thorax) indul ki és egészen az ágyéki (lumbar) részig tart.
- Jobb ágyéki görbület. Ez a görbület jobb oldalra dől a gerinc ágyéki részén.
- Dupla görbület. Általában a dupla görbület tartalmaz egy jobb mellkasi görbületet a gerinc felső részén és egy bal görbületet az ágyéki, alsó részen. Azok, akiknek dupla görbületük van sokszor nehezebben veszik észre a görbületet, mert a két görbület kiegyenlíti egymást.
A görbületnek sok egyéb fajtája lehetséges, például minden korábbi változat bal oldali fajtája. Ritka esetekben még háromszoros ferdüléseket is találtak.
Gerincferdülés kezelésérére állapotfelmérő diagnosztikai és orvosi vizsgálat után gyógytorna terápia javasolt.
Az ülőmunka népbetegség lett, mondhatnánk úgy is. A rossz testtartás nem csak esztétikai probléma, kezelés hiányában komoly fájdalmakat idézhet elő. Az ülőmunka pedig az egyik fő oka a helytelen testtartásnak, ezért mindenképpen érdemes figyelmet fordítani a prevencióra és a korrekcióra. Ezt a célt szolgálják különböző tartásjavító eszközök, melyek egyre divatosabbá váltak. A legnépszerűbbeket kiemelve: számtalan helyen vásárolhatunk tartásjavító hevedert, speciális ülőpárnákat vagy az ún. fitballt, amit nem csak sportoláshoz, de irodai ülő alkalmatosságként is alkalmaznak.
Jó e a tartásjavító heveder?
Felnőttkorban a felső háti szakaszt segítő tartásjavító heveder igazából csak átmeneti segítség, tehát használatával a helyes testtartásra oda tudunk figyelni, viszont ha túlzásba visszük a használatát, akkor a core izmok nemhogy erősödnének, hanem inkább gyengülnek, hisz munkájukat az eszköz veszi át. Arra, hogy a problémát tudatosítsuk magunkban, tökéletes, de a tartásjavító gyógytorna, a mélyhátizom erősítése nem kiváltható vele, ezzel mindenképpen szükséges szakemberhez fordulni.
Mi lehet még alkalmas?
Az ülés közbeni helytelen testtartáson segítenek például a fittlabdák. Ezek által ugyanis gerincünket és a mellette lévő izmokat mozgásban tartjuk és nem mozdulatlanul ülünk egyetlen pozícióban órákig, hiszen a mozdulatlanság az, ami az izmok rövidülését, gyengülését okozza.
De ezek a labdák sem csodaszerek, azonban segítenek a gerincoszlop mellette tartó izmok aktívan tartásában. Természetesen az egész napos ülőmunka után a rendszeresen végzett, megfelelően kiválasztott mozgás is nagy fontos, hiszen ez fogja hosszútávon biztosítani számunkra a megfelelő izom állapotot.
MIRE FIGYELJÜNK, HA ÜLŐMUNKÁT VÉGZÜNK?
8 órán keresztül nem lehet helyes testtarásban ülni, csúszunk előre hátra, oldalra dőlünk, tehát sokszor természetellenes pozíciót veszünk fel . Az ideális éa munkavédelmi szempontból is a legjobb, ha a képernyő szemmagasságban helyezkedik el, látásélességünknek megfelelő távolságban, felkarunk és alkarunk 90 fokot zár be, alkarunk az íróasztalon, combunk és lábszárunk szintén 90 fokban helyezkedik el, illetve teljes talpunk illeszkedik a talajhoz.
A legjobb, óránként (ami amúgy ajánlott is) 10-15 percenként, egy kicsit állva dolgozunk, mozgunk, aztán újra ülhetünk. Így az izomzat mozgásban marad, nem gyengülnek a használaton kívüli izmok, illetve a túlterhelt izmok nem rövidülnek, merevednek. A helytelen testtartás és az izomegyensúly megbomlása a későbbiekben ugyanis először fájdalomhoz, megváltozott testtartáshoz, visszafordítható porckorong túlterheléshez majd károsodáshoz, porckorongsérvhez vezethet mind a nyaki mind a lejjebbi háti, deréktáji szakaszokon.
Mi lesz ha nem figyelünk oda?
Az ülőmunka okozta ártalmak megjelenését hajlamosak vagyunk kevésbé komolyan venni. Nem tartjuk a szabályokat, nem tartunk óránként legalább 10 perces munkaszünetet, és nem mozgatjuk magunkat 10-15 percenként. Hosszú távon azonban ezzel napról-napra ártunk magunknak és komoly fájdalmak alakulnak ki az évek alatt. Minden esetben reumatológus vagy manuálterapeuta segítségét kell kérni. A szakorvos pontosan fel tudja térképezni, miért és hogyan alakult ki a fájdalom és mi a leghatékonyabb módszer a panasz súlyosbodásának megelőzésére.
